Hatalom I.

 2010.12.12. 17:11

Mi is a hatalom? Azon illúzió keltése, miszerint egyesek többet érnek másoknál.

Tételt tagadók nyilván figyelmen kívül hagyják, hogy semelyik ember nem azonosítható egy vagy több külső vagy belső, öröklött vagy felvett tulajdonságával.

Vegyük pl. a származás (konstans) kérdését. Értékes/értéktelen pusztán attól valaki, hogy ilyen vagy olyan nemzet tagja? Néhány szélsőségig vitt történelmi példa megmutatta, hova vezet ez, és mennyire nincs alapja. Ugyanide tartozik a bőrszín kérdése.

A társadalmi/családi háttér tesz-e értékessé, mely körülírható a következőkkel: előkelőség, műveltség, anyagi jólét? Aki látott már üres rátartiságot viselőt, erőszakos barom értelmiségit vagy pénzes tahót, nyilván nem gondolta magát náluk kevésbé értékesnek, ám ez egy művelt, gazdag előkelőség társaságában sem szükségszerű. Egyrészt azért, mert ezek közül bármelyik "minőség" ahogyan megszerezhető, éppúgy el is veszíthető (Alzheimer kór, nagyvállalati csőd, rendszerváltás), másrészt mind nagyon is viszonylagos.

Nézzük, mennyire határozza meg értékes/értéktelen mivoltunkat foglalkozásunk. Lehet egy foglalkozást átmenetileg értékesebbnek nyilvánítani a többinél, mégis nevetséges állítás lenne, hogy valamely foglalkozást váltó, megbetegedő vagy nyugdíjba menő ember elértéktelenedik eltávolodva attól a bizonyos foglalkozástól. Tehát a foglalkozás – legyen az bármilyen "jelentős" átmenetileg – szintén képtelen egy ember értékét meghatározni.

Ugyanígy értelmetlen egy ember értékét kapcsolataival vagy kapcsolatrendszerével mérni, mivel szintén változó tényező, és mondjon bár sokat az illető viszonyairól önmagához, másokhoz, mégsem maga az ember, sem nem az értéke.

Többet ér-e másoknál, ki ún. magas erkölcsi mércével rendelkezik? Mivel ebben sem létezik objektív megítélés, sőt, az erkölcs maga is állandóan változik (koronként, kulturánként, esetleg vallás függvényében, stb...), egyértelmű igent képtelenség kimondani.

Nemünk határozza meg értékességünket, vagyis értékesebb nő a férfinél, férfi a nőnél? Kétségtelen, írott történelmünk nagy részében utóbbi feltételezésből indult ki a társadalom, de tessék megnézni, mire mentek azok a családok/közösségek/társadalmak/kulturák, melyekben még mindig ez a rendező elv, és mire azoknál, melyeknél a nők inkább egyenrangúak/jogúak. Ahol pénzzel elérhető a technikai fejlettség behozatala, hol marad a saját kreativitás? Ahol pedig anyagi lehetőség sincs, ott mi mutat fejlődést bármiben? Esetleg önmagában a technikai fejlődés értékes? Ez sem mond semmit az emberi értékről.

Értékesebb-e valaki koránál fogva? Lineárisan ez azt jelentené, hogy születésünktől kezdve folyamatosan növekszik értékünk, s aggastyánná válva, halálunk napján kulminál. Korfacsúcs szerint azonban életünk közepén válunk kiugróan méltányolhatóvá. Ha pedig a kortárs média által sugalmazott módozatot tekintjük igaznak, csakis fiatalon lehetünk értékesek.

Felvetődhetnek értékként jellembeli tulajdonságok is. Pl. mondhatnánk, hogy a bátor ember értékesebb a gyávánál. De mivel mindkét jellemző a félelemhez társítható, mi van akkor, mikor bátornak sem, gyávának sem kell lenni, mert belátom, hogy félni értelmetlen vagy éppen azt nem látom be, mitől félhetnék az adott helyzetben. Sőt, aki bizonyos helyzetekben bátor, más esetekben lehet gyáva.

Belátható, hogy minden értékes/értéktelen vagy értékesebb/értéktelenebb minősítéshez szükségünk van egy adott szempontra, minek alapján hierarchizálunk.

Tessék mondani, nem járt még le a hierarchiák ideje?

Címkék: kontroll hatalom médiatörvény irányítás

Vörösiszapkár

 2010.10.20. 18:11

Felhívom a száz/ezer leggazdagabb magyart (különös tekintettel Tolnay és Bakonyi urakra), ajánlja fel tavalyi (átlag: 2,4 milliárd Ft/fő) vagy idei (még nincs adat) gazdagodásának egy százalékát a károsultak javára.

Címkék: felajánlás kárenyhítés bakonyi károkozás tolnay vörösiszap

Jogegyenlőség?

 2010.10.20. 17:54

A közelmúlt két, hazai – médiában nagy visszhangot verő – eseményének követésekor tűnt fel, miként érvényesül (vagy nem) Magyarországon a törvény elõtti egyenlõség alkotmányos joga.

Az egyik (dr. Geréb Ágnes és az otthonszülés) következménye egyéni tragédia, a másiké (Tolnay-Bakonyi-Petrusz MAL ZRT-je és a vörösiszapkatasztrófa) 4 haláleset, több tucat sebesült, többszáz család valamint a helyi települések ingó- és ingatlanvagyonában keletkezett kár (a katasztrófa óta naponta változik).

Bár az esetek nem ugyanazok, a vádak hasonlóak, (inkább mértékükben különböznek). Ami meglepő; hasonló vádak esetén mennyire arányos/aránytalan a – jogosnak vélt – intézkedés. Első fokon vád dr. Geréb esetében: maradandó fogyatékosságot és halált okozó – foglalkozás körében elkövetett – gondatlan veszélyeztetés vétsége és más bűntények, például kuruzslás, (azt most hagyjuk figyelmen kívül, hogy ugyanilyen kórházi eseménynél nincs letartóztatás). Vád amott: több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás, másodfokon halálos tömegszerencsétlenséget okozó – foglalkozás körében elkövetett – gondatlan veszélyeztetés vétsége. Míg dr. Geréb Ágnest (és három társát) a rendőrségen előállítják, előzetes letartóztatásban marad, tárgyalásra is bilincsben vezetik, családtagjaival sem érintkezhet, a vörösiszap tulajdonosainak egyikét a katasztrófa után egy héttel veszik őrizetbe, majd két nap után elengedik, azóta is szabadlábon védekezhet. Dr. Geréb őrizetbe vételének napján lefoglalják a Születésház iratait, fogvatartásának indoka: szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el, tanúk befolyásolásával, iratok megsemmisítésével vagy elrejtésével, illetve más módon a bizonyítást megnehezítené, avagy veszélyeztetné. Eközben a vezérigazgató előzetes letartóztatását a bíróság nem találja indokoltnak, sőt, a gyanúsítást is vitatja, (igaz, az ügyészség fellebbez). Bakonyi ügyvédje szerint nem merül fel tanúk befolyásolása és bizonyítékok megsemmisítésének gyanúja. Házkutatás történik ugyan, de több nappal az események után.

Nyáron a Fővárosi Bíróságon – dr. Geréb ellen – zajló per elsőfokú tárgyalásán két orvosszakértő azt mondta, hogy a munkájából felfüggesztett szülész-nőgyógyász szakorvos foglalkozási szabályszegést követett el, amikor még régebben egy szülés levezetésekor nem biztosította az újszülött újraélesztéséhez szükséges eszközöket.  A másik ügyben a rendőrség arra alapozta Bakonyi gyanúsítását, hogy a cégvezető elmulasztotta a hasonló katasztrófák kármentesítéséhez, az élet, testi épség, valamint a vagyon megóvásához szükséges intézkedések kidolgozását, a védelmi rendszerek, illetve káresemény hatását csökkentő védművek és jelzőriasztó-rendszerek kialakítását.

Az bizonyára ismert, ki folytathatja korábbi tevékenységét.

Címkék: rendőrség dr geréb bakonyi jogegyenlőség mal vörösiszap

Éljen dr. Geréb!

 2010.10.09. 10:00

Kíváncsi vagyok, míg intézményi "felügyelet" alatt dolgozott dr. Geréb Ágnes, volt-e ellene szakmai kifogás. Sejtésem szerint ilyen nem létezett, hiszen ha létezett volna, nyilván felhozták már volna ellene. Azt viszont el tudom képzelni, neki magának elege lehetett abból a gyakorlatból, hogy a szülészeteken férfiak vannak többségben, férfivezetőkkel.

Egyáltalán természetes ez a nagy felhördülés, meghurcoltatás otthonszülés dolgában? Vagy talán arról szól, hogy a férfiak majd jól megmondják, milyen körülmények között, milyen szabályozások közepette kell egy nőnek szülni? Azt gondolom, éppen annyira kompetensek a dologban, mint az általuk bevezetett hátonfekveszülésben.

Gondolják meg, uraim, elfogadják-e a féllábú futballedző tanácsait arról, hogyan kell futni vagy cselezni.

Címkék: ágnes geréb

süti beállítások módosítása