(Sajtó-)szabadság

 2011.01.05. 08:44

Magyarországon megszűnt a sajtószabadság, mostantól szabályozva működnek a médiumok.
Ez önmagában semleges információ, mint ahogy a szabadság sem érték önmagában. Ne tessék felháborodni, sajtószabadság különben sem létezett soha, sehol. Ha nem a politika, akkor a gazdasági kényszerek vagy a kereskedelmi felhangú „vonzások és választások” befolyásolták. A szabadság kényes fogalom: sok szabad ember szabadon érvényesítendő akarata igen hamar keresztezi egymást, ahogy a történelem számtalanszor igyekezett ezt a leckét lenyomni a torkunkon… Inkább tudok azonosulni a Frankfurti Iskola egyik legszellemesebb tagja, Erich Fromm társadalomkritikájával, amit A szeretet művészete című pár ívnyi velőtrázó bölcsességében ír meg. Relativizálva mindenfajta külső szabályt, kényszert és motivációt, valamint (Freudtól elhatárolódva) belső kényszereinket is, az igazi szabadságot a belülről fakadó, őszinte altruizmus és szeretet evidens következményeként állítja be. Csak akkor szabad az ember, ha nem a politika, nem a gyűlölködés, a kirekesztés, a kihasználás, a kommercializmus és a konzumerizmus játékszabályait követi, hanem kizárólag az igazi szeretetét. Egyszerűen zseniális az okfejtés. Kötelező olvasmány. Persze utopizmussal vádolják Frommot, de hát melyik szabadságharcost nem?!

Amúgy azt olvasom, hogy „a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak” – nos ettől nem esem kétségbe, sőt. Utálatosak a kívülről ránk kényszerített kvóták meg maximumok, de legalább ilyen utálatos az, hogy a „szabad médiában” botrányosan semmitmondóak a híradók, a reklámok uralják a műsorfolyamot, a magyar zenéről meg szó sem esik. Sajnálatosnak, sőt durva tévedésnek (megtévesztésnek?) tartom, hogy a piac önszabályzását tekintjük „szabadságnak”. A piac logikájának semmilyen néven nevezhető köze nincs ez utóbbi nemes eszméhez, a piac kizárólag a saját – nevezetesen piaci – érdekeit ismeri mint szervező és igazoló elvet. Az igazi (sajtó-)szabadsághoz tudatos közösségre van szükség, és arra, hogy a közösség tagjai személyenként is felvegyék a kesztyűt, szándékozzanak valóban a saját és egymás javára tevékenykedni. Szeretettel.

szerző: B. Zs.

Címkék: sajtószabadság médiatörvény

A bejegyzés trackback címe:

https://nexialista.blog.hu/api/trackback/id/tr842561864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ginea 2011.01.08. 18:37:13

Nem rég olvastam egy médiáról szóló botrányról. Maga a botrány nem igazán érdekelt, de az emberek véleménye erről, annál inkább. Egy bizonyos rádióműsort az ORTT kiskorúak veszélyeztetésével vádolt. Egy angol nyelvű dalban durva szövegek mentek le fő műsoridőben.
Az emberek a szabadságra hivatkozva abszolút elítélték a hivatalt. Az általános vélemény az volt, hogy bármi mehessen le a rádióban, majd ők maguk döntik el, hogy hallgathatja-e van nem a saját gyerekük. A szabadságot úgy értelmezték, hogy ők saját maguk döntenek, és teljesen mindegy szerintük, hogy milyen szemetet áraszt rájuk a média. Angol nyelven nyilvánvalóan kevesen értették a lényeget, ennek ellenére máskor is gyakran találkozhatunk hasonlóval. A hozzászólók általánosan nem kértek abból, hogy megszabják nekik mit hallgathatnak ők maguk, és mit a gyerekeik.
Azt gondolom, ez egyenlőre még nem oda vezet, ahová jó lenne eljutni. Azt gondolom, még nem alakult ki társadalmi konszenzus arról, hogy kell-e szabályozni, hogy mit ömleszthetnek ránk, vagy sem...illetve, ha mégis, akkor az az a káosz irányába mutat.
Nincs belűlről olyan szerveződés, hogy ne kelljen már nekem ezt hallgatnom, és ne kelljen folyamatosan arra figyelnem, hogy a gyerekeim lelki egészsége rendben legyen ...
A berögződés röghöz kötött, hogy a hivatal hibás, de a megoldás nem az, hogy majd én, egymagam szelektálok. Ez lehetetlen. Összefogás kell, de nem kötelező érvényben ránk erőltetett szabályokkal.
Akkor hogyan?

Certificate_of_Words · http://certificateofwords.com/word/Certificate%20of%20Words/ 2011.01.10. 15:27:49

Általánosságban a sajtó regulázása mindenmkinél kiüti a biztosítékod. Mármint a demokráciákban. A tolerenci nem jellemző a fogyasztói társadalmakra. Persze nem tudom hogy melyikre jellemző :)

A kiskorúak védelme olyan mint a cigi és az alkohol. A társadalmunk eljutott már odáig hogy a szervezetünket nem érdemes károsítani illetve ha teszed akkor azt saját felelősségedre tegyed, az meg most éppen 18 éves korod után vagyon addig meg ne ugrálj.

No ugyan ez pl nem ment még át hogy az agyunkat is lehet szennyezni, a felnőttekét és a gyerekekét is. Csak a gyerek nem tud dönteni hogy mit akar.

Erre kell még vagy 30 év és majd rájövünk, hogy a kommunikációt és a sajtót és a médiát igen is korlátozni kell.

@Ginea: az az esemény meg azért ütötte ki sokaknál a biztit mert, a hivatal nem igazán jól válaszolt, hangnem tartalom tény adat stb...

nem tudok igazat tenni, de abba hiszek hogy az alkoholtilalom alatt rosszabb volt a helyzet amerikában mint előtte.

Ginea 2011.01.10. 21:24:04

Jó lenne tudni, hogy vajon a sajtó határozza meg a tömegigényt, vagy a tömegigény a sajtót magát. Mert a média folyamatosan visszamutogat a fogyasztóra, hogy "kérem, erre van igény, ezt közvetítjük...mi ugyan csak kiszolgálunk"
És tényleg jelentkezik bizonyos igény az értéktelenségre.
De mi van/volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
Ki kit vezet?

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.10. 22:27:26

@Ginea: azt gondolom, több oka is lehet, miért közvetítettek egyre több igénytelen műsort, pl.:
- még többen nézzenek tv-t,
- még több nézővel többeket lehet befolyásolni,
- esetleges kontraszelekció a műsorkészítőknél,
- egyszerű önigazolás, amiért ennyi csatornára való igényes műsorszerkesztésre nincs elegendő tehetség,
stb...

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.10. 22:32:53

@Ginea: első felvetéseddel kapcsolatban az a véleményem, kicsi gyerek általában a szülői attitűdöt veszi át, tehát ha a szülő értéktelenségeket néz/hallgat/kedvel, gyerek azt másolja. életkor előrehaladtával inkább a kortársak véleménye a mérvadó, ám amikor valóban felnő, nyilván kialakítja saját ízlését...

zsuzsa324 2011.01.13. 22:48:13

@Ginea: Nehéz a média hatósugarától távol kerülni manapság. Mindenütt ott van valamilyen formában: direkt hatás, vagy áttételes, közvetlen vagy mások által közvetített. Társadalom és média nem elválaszthatók egymástól. A személyes életünk, az életterünk, a gondolataink és az érzéseink azonban mégiscsak a saját uralmunk alatt tartandók! Ha figyelünk és gondolkodunk, akkor szerintem meg tudjuk őrizni magunkat a meggondolásra érdemes gondolatoknak és az átélésre érdemes érzéseknek.